Agroturizmus a Kárpátok vidékén

Első Nemzetközi Agroturizmus Kongresszus

Bolzano, 2018. november

Agroturizmus a Kárpátok vidékén

2018 novemberében, Olaszországban, Bolzanoban került megrendezésre az első Nemzetközi Agroturizmus Kongresszus, amelyen a Humtour is részt vett. Több kulcsfontosságú kérdés mellett a Kárpátok régióban felmerülő kihívások kerültek megvitatásra, „A helyi termékek szerepe az agroturizmusban, a Kárpátok régió fenntartható vidéki térségeiben” témájú ülésen.

A vita középpontjában a következők álltak: márkaépítés és marketing, együttműködés, fejlesztés, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, kézműves és kisipari termékek, környezetvédelmi és társadalmi dimenziók, trendek és előretekintés, valamint a nők szerepe az agroturizmusban. A kiválasztott témákat helyi kézműves vállalkozók és vidéki turisztikai szereplők dolgozták ki négy ökoturisztikai műhely során, amelyet 2017-ben tartottak a „CARPATHIAN TOURISM: V4 országok együttműködése” elnevezésű projekt keretében. A projektet a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta.

A vidéki területeken folytatott mezőgazdasági tevékenység rendkívül fontos a vidéki közösségek megélhetésének biztosításához; emellett szerepet játszik a biodiverzitás megőrzésében, a jövedelemtermelésben, és szorosan kapcsolódik a vidéken élő közösségek hagyományos helyi ismereteihez és kulturális örökségéhez. Ugyanakkor számos velejáró korlátozás jelentős kihívást jelent, beleértve a földrajzi elszigeteltséget, az infrastruktúra hiányát és a törékeny ökoszisztémákat, amelyek megnehezítik a termelést, a forgalmazást és a fejlesztést.

A fenntartható fejlődés kihívásainak együttes kezelése érdekében a régió országai csatlakoztak a Kárpátok Egyezményhez (CC – Carpathian Convention) – egy regionális keretegyezményhez, amely támogatja a Kárpátok védelme és fenntartható fejlődése terén folytatott együttműködést. A felek főbb céljai között szerepel: az együttműködés erősítése a Kárpátok mezőgazdasági termelői között, a bevált gyakorlatok megosztása és a mezőgazdasági termelői szövetkezetek megerősítése, valamint a helyi termékek fejlesztésének és közös népszerűsítésének erősítése.

Márkaépítés és marketing

A helyi, nemzeti és nemzetközi szintű együttműködés megkönnyítheti a Kárpátok régió termékeinek márkázását és forgalmazását. A bevált gyakorlatok régión belüli cseréje hasznos, és lehetővé teszi más régiókból származó sikeres példák átadását és adaptálását is. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a márkaépítésre, ám a gazdálkodóknak gyakran hiányoznak a kiegészítő erőforrások, amelyeket marketing célra felhasználhatnának, vagy nem értik az e tevékenységekbe történő befektetés fontosságát.

A turisztikai szolgáltatók (gazdálkodókat is beleértve) továbbképzése elengedhetetlen, ugyanakkor fontos a figyelemfelkeltés a célcsoportok (fogyasztók) körében is. Különböző részvételi módszerek, például a történetmesélés használata a helyi a közösségek bevonásával hasznosak lehetnek.

Együttműködés

Tekintettel az agroturizmus többdimenziós természetére, a releváns szereplők különböző területekről származnak. Fontos figyelembe venni az összes érdekelt felet, bevonni őket az agroturizmus fejlesztési és menedzsment folyamatába, integrálni tudásukat és tapasztalataikat. Példának okáért a gazdák szakemberek a mezőgazdaság területén, helyi és eset-specifikus ismeretekkel rendelkeznek az élelmiszer-előállítás, a növények és állatok kezelése, a helyi környezeti feltételek vonatkozásában, míg az idegenforgalmi ügynökségek tudják, hogyan lehet turisztikai termékeket forgalmazni és eladni. Rendkívül fontos a hatóságok bevonása helyi és nemzeti szinten, a termelők igényeinek megértése és a politikai döntéshozók támogatásának biztosítása. A generációk közötti együttműködés és tudás megosztás megoldás lehet a tudás és az információ hiányosságainak kezelésére. Az agroturizmus kezdeményezéseinek kudarcaihoz hozzájárul a tudatosság hiánya az együttműködés fontosságáról.

Fejlesztés

A termékfejlesztésnek meg kell felelnie a 21. századi igényeknek, azaz a termékeknek forgalmazhatónak kell lenniük. A termékeknek „beszélniük” kell a potenciális vásárlók érzelmeivel annak érdekében, hogy vonzóbbá váljanak. A bizalom és közvetlenség megteremtésének érdekében a termékfejlesztésnek a történetmesélésen kell alapulnia, különösen, amikor a fiatalokat célozzák meg, akik különleges élményekre vágynak. A szolgáltatóknak tisztában kell lenniük a termékfejlesztés jogi hátterével is.

Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

Az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek az agroturizmus és a vidéki turizmus legfontosabb összetevői. A vendégek azonban nemcsak „fekvőhelyet és ételt” keresnek, hanem élményeket, történeteket, „kulisszatitkokat”. Sajnos a helyi termékeknek közvetlenül a vendégeknek történő kiszolgálására vonatkozó túl sok jogi szabályozás korlátozza a gazdák lehetőségeit. Ebben a tekintetben hasznos lenne a kisvállalkozók és a tömeges turisztikai iparág szabályozásának megkülönböztetése.

Kézműves és kisipari termékek

A helyben előállított kézműves termékek általában drágábbak, és kétségtelenül nem helyettesítik a tömegpiaci termékeket, de előállításuknak a helyi fejlesztési politikák fontos elemévé kell válniuk. A kézműves és a kisipari termékek támogatása elősegíti a turizmus fenntartható fejlődését, különösen a kulturális örökség és a gazdálkodás hagyományos formáinak fenntartása, a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása, valamint a munkanélküliség csökkentése révén. Alapot nyújtanak a régi szakmákkal és a hagyományos kézművességgel kapcsolatos műhelyek és előadások szervezéséhez. Ezek a tevékenységek a régió pozitív megítélésének és egyediségének megteremtése szempontjából is fontosak.

Környezeti és társadalmi dimenziók

A gazdasági fejlődésnek integrálnia kell a társadalmi lehetőségeket és figyelembe kell vennie a környezeti korlátokat, ez új és átalakító módszerekhez vezethet. Ehhez innovációra, vállalkozói fejlődésre és a politikai döntéshozók támogatására van szükség.

A társadalmi vállalkozások száma egyre nő, támogatva a vidéki tájak és közösségek hosszú távú ökológiai egyensúlyát. Az oktatás kulcsfontosságú tényező ebben a folyamatban, a siker azonban attól függ, hogy az emberek, üzletek, közösségek és kormányok aktív résztvevők lesznek-e.

Trendek és előretekintés

A jelenlegi trendek világosak: a tömeges turizmus és az alternatív módok eltérnek egymástól. Az egyik jelenlegi trend a „lágy” turizmus egyre növekvő aránya, például az ökoturizmus, a humanitárius turizmus stb. Egyre több vendég keresi egyidejűleg az egyediséget, mélységet, minőséget, felelősségvállalást és fenntarthatóságot a turizmusban. Az idegenforgalmi szektornak, beleértve a Kárpátok régiót is, ezt el kell fogadnia, új stratégiákat kell kidolgoznia és végrehajtania. Ugyanakkor a kelet-európai vidéki térségek változásokkal néznek szembe, beleértve az öregedő, kevésbé képzett és csökkenő vidéki népességet. Ezeket az új realitásokat figyelembe kell venni a vidékfejlesztési megoldások mérlegelésekor. A turizmus alternatív módjai szerepet játszhatnak ebben a tekintetben.

A nők szerepe az agroturizmusban

A vidéki turizmus üzletvezetésének, fenntartásának és irányításának elsődleges felelőssége a nőké, a vendégszeretettel való szoros rokonságuk miatt, ami hagyományosan a „nő szférája”. Azonban az intézményi támogatás hiánya akadályozza az egyes vállalkozások közötti együttműködést, a hálózatépítési lehetőségeket és az együttműködési partnerségek kialakulását. A szomszédokkal folytatott informális kapcsolatok jelentik a nők egyetlen lehetőségét a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztására.

Az intézményi támogatás hiánya miatt sok Kárpát-régióban az agroturizmust nem tekintik hosszú távúnak, csupán egy eszköznek, ami hozzájárulhat a helyi hagyományok fenntartásához. A nők agroturizmus iránti elkötelezettsége megerősítette társadalmi szerepüket és elősegítette a régióban a közösségi tevékenységekbe való jobb bevonódásukat. De még mindig szükség van társadalmi innovációra a Kárpátokban élő vidéki közösségek sürgős társadalmi kihívásainak kezelése érdekében.