Vásárra viszik a társadalmi vállalkozókat – Közös Kosár, 2019. október 18-19.

Október 18-án, pénteken a Humtour is részt vesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által szervezett, Közös Kosár elnevezésű kétnapos kiállításon és vásáron. Pénteken, délelőtt előadások lesznek, majd ebéd után megnyílik a vásár, ahová várunk szeretettel Téged is!

A Humtour mellett itt megismerkedhetsz más társadalmi vállalkozásokkal is.

De mi is az a társadalmi vállalkozás?

A társadalmi vállalkozások közös jellemzője, hogy a szabad piaci vállalkozás igenlése mellett, üzleti modelljük kiegészül a közösséghez tartozással és a közösséghez tartozás következményeivel is. Ezek az üzleti vállalkozások azt állítják, hogy gazdasági tevékenységük lehetősége és sikeressége nagyban függ, sőt elszakíthatatlan azoktól a közösségektől, amelyekben működnek. A társadalmi vállalkozások politikai filozófiája, hogy a piacgazdaságon belül működnek és tevékenységükkel a saját nyereségük mellett közjót is eredményeznek.

Bár a társadalmi vállalkozások fogalma újnak számít, a gazdaság fejlődése során mindig voltak humánus célokat kitűző vállalkozók. Adam Smith azt mondta, hogy annak ellenére, hogy önzőnek tekintjük az embert, természetének jellemzője, hogy érdeklődik mások sorsa iránt, törekszik másoknak boldogságot okozni, még akkor is, ha abból más haszna nem származik, mint mások örömének átélése.

Az USA-ban a társadalmi vállalkozások mozgalmának kezdete általánosan annak tulajdonítható, hogy a Reagan államvezetés a nyolcvanas években a non-profit szervezetek állami támogatásait radikálisan csökkentette. A civil szervezetek ennél fogva kénytelenek voltak olyan megoldás felé mozdulni, amelyek piacon szervezett jövedelemgenerálást jelentettek annak érdekében, hogy helyettesítsék az állami támogatások kiesését és azért, hogy fenn tudjanak maradni.

A társadalmi vállalkozások részben olyan feladatokat látnak el, melyek hagyományosan a közszolgálat fókuszába tartoznak: a szegénység csökkentése, egészségügy javítása, oktatási és környezetvédelmi feladatok, tanácsadás. A közös ügyeket azzal a különbséggel kezelték, hogy olyan területekre is beépítették a profitot, mint mozgató elemet, ahol korábban sosem használták még.

A világon talán legismertebb kortárs társadalmi vállalkozó a 2006-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett Mohamed Yunus, a szegények bangladesi bankára, aki a 70-es évektől kidolgozott mikro hitel rendszerrel rengeteg olyan embernek segített vállalkozást és családot fenntartani, akikkel a pénzpiacon nem álltak szóba. Pataki György publikációja, „A Yunus-kezdeményezés” részletesen bemutatja a „szegények bankjának koncepcióját” és a Grameen Bankot.

A bangladesi Chittagong Egyetem közgazdász professzoraként Yunus 1974-ben terepgyakorlatra vitte diákjait Jobra, a bangladesi falucskába. Az egyetemi oktató ebben az időben tért haza az Egyesült Államokból, ahol a Vanderbilt Egyemen tanított. A terepgyakorlat során Yunus megdöbbent a falusiak szegénységén és kiszolgáltatottságukon. Figyelmének középpontjába kézműves termékeket áruló, általában falusi asszonyok kerültek, akik uzsorakamatot kellett igénybe vegyenek annak érdekében, hogy termékeik alapanyagait meg tudják venni. Ezzel a hitellel viszont a kész termékek a hitelezők birtokába kerültek az általuk meghatározott áron. A terepkutatás során 42 olyan kézművest találtak, akik ebben a helyzetben voltak. A felmérések szerint összesen 27 dollárnyi kölcsönre lett volna szükségük, fejenként kb. hatvanként centre, ahhoz, hogy ne legyenek rászorulva az uzsorára. Yunus saját maga adta oda ezt az összeget a kézműveseknek, amit a beszállítók egy év alatt törlesztettek neki. Muhaammad Yunus ekkor kezdett a mikrohitel kiépítésével foglalkozni. A hagyományos banki hitelezés nem jöhetett szóba, mert a szegényeket a bankok sorra „hiteles bankképteleneknek” minősítette. Először az egyetemi campuson működő bankfiókok majd nagyobb kereskedelmi bankok is elutasították a kezdeményezését. Így Yunus saját maga alapítatott bankot, amiben a bangladesi kormány és a központi bank is támogatta. 1983-ban alapította meg a Grameen Bankot, „a falu bankját (a bengáli gram szó falut jelent)”.

A társadalmi vállalkozásokhoz kapcsolódó fogalom az úgynevezett etikus befektetés is, ami az utóbbi időben egyre népszerűbb. Az angolszász világban a Social Responsible Investing (SRI) gyűjtőfogalmat használják, míg magyarul jellemzően etikus, zöld vagy öko befektetés néven ismertek. Az etikus befektetők olyan kezdeményezéseket, vállalkozásokat részesítenek előnyben, amelyek célkitűzései közé tartozik a környezetvédelem, fogyasztóvédelem, tiszteletben tartják az emberi jogokat.

Példának okáért egy etikus bank igyekszik elősegíteni a társadalmi integrációt, a fenntartható fejlődést, vagy a szociális gazdaságot szolgáló befektetéseket. Ilyen etikus bank a holland Triodos Bank, német GLS Gemeinschaftsbank eG, vagy a 37 ezer tag tulajdonában álló, svéd JAK Bank szövetkezet.

Az alternatív finanszírozási rendszerek között még fontos megemlíteni a közgazdaságtani pénzhelyettesítőket. Magyarországon ilyen pénzhelyettesítő eszközt működtet a Suskakör, a Talentum Kör, illetve a soproni Kékfrank vagy a Balatoni Korona. A helyi pénzhelyettesítők forgási sebessége nagyobb, mint a pénzé, hiszen nem lehet bankba tenni, és kamatot kapni értük. Csak helyben lehet őket felhasználni így serkentik a helyi gazdaságot.

Ha felkeltettük az érdeklődésedet a társadalmi vállalkozások iránt,
gyere el október 18-án, pénteken a Közös Kosárra!
Ismerd meg a Humtourt, valamint más hazai vállalkozásokat,
és légy részese egy közösségi élménynek!

További részletek az esemény Facebook-oldalán.