Szatmár-Bereg vizekben-folyókban nagyon gazdag. És még gazdagabb volt, mielőtt a Tiszát szabályozták. A Tisza Ukrajnában ered, ott még raftingolni lehet rajta, olyan sebes sodrású. Az Alföldet elérve lustává vált, számtalan kanyarral, holtággal – ezeket 1846-tól kezdve elkezdték szabályozni-levágni-kiegyenesíteni. Teljesen másképp nézett ki akkoriban a táj: rengeteg vizes terület, zsombék, láp, a szigeteken nomád pákászok éltek, a folyók hátán áthatolhatatlan, sűrű erdők álltak. A folyók gyakran ,megáradtak, olyankor a kis vályogházakat teljesen elmosta a víz. Korábban a Tisza 1419 km hosszú volt, ez most 962 km-re csökkent. A szabályozást a velencei Pietro Paleocapa vezette, aki az olasz Pó folyót is megregulázta. A folyó esése, sebessége is majdnem kétszeresére nőtt. A cammogó Tisza szaporábbá tételének komoly következménye lett. A szabályozás előtt közel két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, s ennek ideje rövidült egy-két hetesre. A Tisza mellett a Szamos, a Túr és a Kraszna is meghatározó.