6. Kenyérsütés, malmok
A kenyeret régen persze mindenki magának sütötte, péntek volt a kenyérsütés napja, és egy hétre elegendőt készítettek. Az asszonyok dolga volt, lány addig nem tudott tisztességgel férjhez menni, amíg a kemencefűtés-kenyérsütés nem ment neki. Bár a Covid19 alatt majdnem mindenki házi pékké sütötte magát kínjában, el is fogyott a boltokból az élesztő, a hagyományos kenyérsütés nem ilyen egyszerű.
Vegyük rögtön a kemencét! A kemence kellő hőfokra való felfűtése nem egyszerű mutatvány. Ehhez általában kórót (kukoricaszár), vékony gallyakat használtak – a fa akkor is értékes anyag volt. A kenyér korábban kovásszal és nem élesztővel készült, melybe ezen a területen sokszor a komló terméséből is kevertek. A kovász élő anyag, folyamatosan figyelni kell rá, etetni szükséges. Túl melegben és túl hidegben nem működik jól. A kovásszal készült kenyér elkészítési ideje sokkal hosszabb. A kenyereket egyszerre sütötték ki – a kemence méretétől függően ötöt-nyolcat. Ahogy hűlt a kemence, belekerült az egyik legfinomabb étel: az egyszerű kenyérlángos. A tészta maradékából készült, és libazsírral vagy tejföllel megkenve, hagymával, frissen fogyasztják. Úri verziója a töki pompos, különböző feltétekkel. A mai nap egyik állomásán te is kipróbálhatod a kemencés sütést, Ecsedi Melinda megmutatja neked, hogy kell ezt csinálni.
Melinda ismeri a hagyományos, önellátó, természethez közeli élet elemeit. Párjával, Szabó Andrással állatokat tartanak, gazdaságukban sok mindent maguk termesztenek, a nyári konyhájában a kemence mellett egy hagyományos sparhelt is áll.
Tudtad?
A lisztet a környék malmai őrölték-szitálták, minél módosabb volt a gazda, annál fehérebbet. Ma az egyik legszebb vízimalmot Magyarországon itt, a közelben láthatod: Túristvándiban. Működőképes, de csak évente egyszer őrölnek benne gabonát, a Nemzetközi Molnártalálkozó idején. A malom házigazdája, Pogány Károly egy negyven éves Simson Schwalbéval jár be a malomba – aminek kutya baja. Már többször meg szerettük volna venni tőle, de nem adja…
